Pilisi Parkerdő Zrt. - PORTÁL VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK SZÁMÁRA       magyar   english   
 
ingyenes felolvasó program letöltése    Váltás a grafikus oldalra
 
Jégtörés
Kérdések-válaszok
(frissítve 2015. május 29-én)
  
• Mi okozta a kárt?
A jégkár a 2014 december első napjaiban esett ónos eső következtében alakult ki.
A 400 m feletti területeken több tonna jég rakódott az egyes fákra, ami miatt sok helyen kidőltek a fák, letörtek az ágak.
 
• Volt-e már ilyen?
A jégkár sajnos ismerős fogalom a hegyvidéki erdőterületeken. Általában tél eleji vagy végi időszakban, november végén és februárban jelentkezik.
Legutóbb 2011-ben, illetve 2004-ben volt gazdaságilag is jelentősebb jégkár, azonban azok csak kisebb térségeket érintettek. Ilyen típusú, az ideihez mérhető károk 100-200 évben egyszer fordulnak elő.
 
• Milyen súlyos a kár?
A Parkerdő által kezelt 60 ezer hektár erdőből közel 20 ezer hektár erdőterület érintett, ebből legalább 7-8 ezer hektár súlyosan.
 
• Várható-e az erdők további károsodása?
A kidőlt, holt faállományról az élő, lombos állományra nem terjed károsító hatás, várható viszont a sérült fák további pusztulása, mert a rovaroknak és gombáknak nem tudnak megfelelően ellenállni. Várható továbbá, hogy sok, csak részben érintett fa a későbbiekben törik, dől ki, illetve, hogy a lombkorona-sérült fák a későbbiekben kevésbé bírják például az aszályt. A jégkárral sújtott területeken a mortalitás (fák kiszáradása, elpusztulása)  magasabb lesz egy ideig.
 
• Mi a kárfelszámolás menete?
Az erdészeti és turistautakon 2014 decemberében, 2015 januárjában veszélyelhárítást, ezzel párhuzamosan részletes kárfelmérést végeztünk. Mostanra a területünkön futó turistautak mind járhatóak, az erdő belső területei viszont még veszélyesek lehetnek. Az utak felszabadítását követte a kármentesítés és a sérült faanyag elszállítása valamint a csemeteültetés, mely még jelenleg is folyik. A helyreállítási munkálatok várhatóan az egész 2015-ös évben folytatódni fognak.
 
• Természetvédelmi szempontból nem lenne jobb otthagyni mindent?
A kármentesítés során három alapelvre kell figyelemmel lennünk: az erdei ökoszisztéma védelmére és helyreállítására, az erdő és az erdőtalaj védelmére (védelmi funkció), a balesetveszély elhárítására (szociális funkció), és a gondos erdőgazdálkodásra (vagyongazdálkodási, gazdasági funkció). Az erdei ökoszisztéma védelmének elvét szem előtt tartva az adott területeken bizonyos mennyiségű holt faanyagot kint hagyunk, annyit, amennyi nem balesetveszélyes a turistákra nézve, s amennyit a gondos gazdálkodás elve is megenged. A fakitermelések során arra szigorúan ügyelünk, hogy a regenerálódni képes, nem balesetveszélyes fákat visszahagyjuk. A faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú területeken csak a baleset- és életveszélyes, valamint vagyont veszélyeztető esetekben, illetve erdőfelújítási kötelezettség keletkezése esetén folytatunk. Szintén hagyunk vissza letört, ledőlt faanyagot ott, ahol a kár mértéke csekély (5-10% körüli). A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint a közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állami erdőgazdálkodó a faanyagtermelésből finanszírozza. A jégkár ugyanis középtávon a jövőbeli fakitermelési lehetőségeket csökkenti. Ezt a problémát viszont úgy lehet kezelni, hogy a piacképes, az erdei ökoszisztéma sérelme nélkül most felhasználható törött faanyagot hasznosítjuk és a korábban tervezett fakitermelési beavatkozásokat későbbre ütemezzük. Tekintettel kell lenni a helyi közösségek faanyagszükségleteire és a munkalehetőségek biztosítására is. Az erdőgazdálkodó mint szakember az adott területen elvégzendő feladatokat az előbbiekben felvázolt összetett elvrendszer segítségével, az adott helyen érvényes, aktuális súlyokkal állapítja meg.
 
• Milyen típusú károk keletkeztek?
A kárnak háromféle alaptípusa jelentkezett: koronatörés (részleges vagy teljes), törzstörés, valamint dőlés (gyökerestől vagy részlegesen). Jellemzően a 30-50 éves lombos fák törtek derékba, mert ezeknél a koronaátmérő és a törzsátmérő egymáshoz viszonyított aránya és a törzs teherbíró képessége együttesen kedvezőtlen. Az ennél idősebb lombos fák és fenyők esetében inkább a korona károsodott.
 
• Hányan dolgoztak a kárelhárításon?
A jégkárt követő hetekben a Pilisi Parkerdő Zrt. 150 munkatársa dolgozott a közutak járhatóvá tételén.
 
• Milyen hatást gyakorolt a jégkatasztrófa a vadállományra?
A vadfajok számára nem okozott katasztrófát a jég, mivel az erdők alsóbb régióiba húzódtak, most pedig a kidőlt fák, letört lombok rügyei bőséges téli táplálékot nyújtanak számukra.
 
• Megelőzhetőek lettek volna-e a katasztrófa következményei jobb erdőgazdálkodással, az öreg, beteg, sérült fák korábbi eltávolításával?
Minden károsodott, ami jég alatt volt, függetlenül az állomány korától, fafaj összetételétől, természetességi és egészségi állapotától. Leginkább középkorú, a 40-50 éves állomány károsodott. A katasztrófa következményeit nem lehetett megelőzni. Ilyen típusú károk 100-200 évben egyszer fordulnak elő.
 
• Van-e lezárás az erdőben? A tervezett útvonalamat érinti-e az erdő lezárása?
A Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő területek turistaútjai már mindenhol járhatóak, azokról letérni továbbra is veszélyes lehet. Jégkárral érintett területek térképen
 
• Sokat kirándulunk az erdőben, az erdő helyreállításában szeretnénk önkéntes munkánkat felajánlani, milyen módon végezhetek önkéntes munkát a helyreállításban?
Az önkéntes felajánlásokat a Pilisi Parkerdő Zrt. nagyon köszöni és a szolidaritást nagyra értékeli. Munka kizárólag megfelelő védőfelszerelés és szakismeret birtokában végezhető. A Pilisi Parkerdő Zrt. egyesületekkel működik együtt a munkák hatékony szervezése céljából, ezért kérjük, akik munkájukkal segítenék a kármentesítést, jelentkezzenek az alábbi egyesületek alábbi elérhetőségein:
Erdőmentők Alapítvány: csanadi.viktor@gmail.com
Budapesti Természetjáró Sportszövetség: fotitkar@btssz.hu
Magyar Turista Egyesület: mte.elnok@gmail.com
 
Lehet-e akciósan megvásárolni a letört-kidőlt faanyagot, lehet-e akciósan, „szedd magad”-hoz hasonlóan gyűjteni a letört ágakat?
A mostani jégkár során a Pilisi Parkerdő Zrt. éves fakitermelési tervének megfelelő mennyiségű faanyag károsodott. A törött faanyagban van értékesebb ipari fa és tűzifaminőség is, ennek megkülönböztetése a szakemberek feladata. A károsodott területeken a faanyag ledöntését és feldarabolását csak szakemberek végezhetik, ugyanis a feszülő fák fokozott balesetveszélyt jelentenek.
 
Erdőlátogatási információk, korábbi hírek a jégkárral kapcsolatosan:
Jégkár 2014