| 1. Pusztamaróti emlékmű | 47.6889152552, 18.5182631659 | Buda várának 1526. szeptember 12-i elfoglalása után Szulejmán szultán rabló csapatai végigpusztították a Dunántúl északi részét egészen Győrig. Itt, a természet által is jól védett Marót falu térségében sok menekült, köztük a mohácsi csatából visszatért katonák és Tolna, Fejér, Esztergom és Komárom megyék menekülő civil lakosai sáncolták el magukat. A szekérvárral megerősített település három napon át védekezett hősiesen a törökökkel szemben, akiknek egyik vezére is elesett. A törökök végül a Budáról hozott ágyúkkal törték meg a magyarok ellenállását 1526. szeptember 15-én. A végsőkig kitartó védők közötti kegyetlen vérengzésben egyes források szerint 20 ezren, a korabeli leírások szerint 25 ezren haltak meg és sokan kerültek török rabságba is. | Háttérben az emlékmű |
| 2. Gete-tető | 47.7089637258, 18.6835038883 | A Gerecse hegység keleti részén, emelkedik a Nagy-Gete, mely a környék legmagasabb csúcsa. Az Országos Kék Túra és a Kinizsi Százas teljesítménytúrák útvonala keresztül vezet a Nagy-Getén. A csúcson lévő tisztáson 2000. szeptember 10-én a budapesti szentimrevárosi egyházközösség adományaiból 5,5 méter magas, vörösfenyőből készült keresztet emeltek Nagyboldogasszony tiszteletére. (Göncz Gyula műve.) A csúcstól északra II. világháborús német katonák építette bunker maradványait találhatjuk. | Háttérben a kereszt |
| 3. Héreg, Király-kút | 47.6607633900, 18.4972968431 | Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi. | Háttérben a forrás |
| 4. Gyarmatpuszta, Szent Móric és társai vértanuk kápolna | 47.5840570955, 18.6109403504 | Gyarmatpuszta közigazgatásilag Gyermelyhez tartozik. Előző neve Pusztagyarmat. Már 1268-ban fennáll. Sándor Antal 1774-ben kis fazsindelyes, fatornyos kápolnát építtet itt Remete Szent Antal és Szent Pál tiszteletére. A kápolnát az akkori szomori plébános, Fuchs Ferenc, a későbbi nyitrai püspök, majd első egri érsek áldotta meg. Mai templomát Sándor Móricz leánya, Paulina emeltette 1879-ben. | Háttérben a kápolna |
| 5. Bajót, Öreg-kő és Jankovich-barlang | 47.7236651033, 18.5753517738 | Az Országos Kéktúra által érintett Öreg-kő alatti pihenőhelyről kék Ω, azaz kék barlang jellel jelzett turistaúton lehet eljutni a barlanghoz. Az Öreg-kő sziklás, meredek oldalában, 330 méter tengerszint feletti magasságban van a hazai viszonylatban nagyméretű bejárata. A lezáratlan, Jankovich Béláról elnevezett barlang szabadon, világítóeszköz használatával látogatható. | Háttérben a barlang bejárata |
| 6. Hirsch-orom | 47.751457, 18.844215 | A Hirsch-orom nevét Hirsch István főerdőtanácsosról kapta, akinek tiszteletére Magyarország ezer éves fennállása alkalmából a helyszínen egy obeliszket emeltek. Az oromről gyönyörű panoráma tárul elénk. Előttünk a Kis-Disznó-hegy, mögötte a Disznós-hegy, majd Pilismarót felett a Bagó-kő. Kissé távolabb Pilismarót és a Duna, a távolban pedig a Börzsöny csúcsai láthatók. Pilismarót felett jobbra az Ördög-küllője és a Szekrény-hegy, majd a Hosszú-hegy, a Szakó-hegy és a Jász-hegy magasodik. A Hirsch-oromhoz legegyszerűbben Pilismarótról vagy Pilisszentlélekről a piros sáv jelzésű turistaúton juthatunk el. | Háttérben az obeliszk |
| 7. Prédikálószék | 47.739443, 18.920327 | A Prédikálószék, amely egy hatalmas andezit szikla, a maga 639 méterével Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb tagja. A tisztás mellett egy fából készült kereszt magasodik. A Prédikálószékről és az itt található kilátóról gyönyörű panoráma tárul elénk. Alattunk kanyarog a Duna. Innenső partján Visegrádot láthatjuk a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral. Túlsó oldalán a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy magasodnak.
| Háttérben a kilátó |
| 8. Miklós-deák-völgy | 47.774454, 18.847918 | A Miklós-deák-völgyi pihenőhely Pilismarótról, a piros sáv jelzés mentén érhető el. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2014-ben adta át a felújított Miklós-deák völgyi tavakat. A régi gátak és zsilipek bontása után az egykor három tóból és egy hordaléklerakó területből álló vizes élőhelyet új, természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. Az egyik, ipartörténeti értéket képviselő gát esetében az átalakítás az eredeti jelleg megőrzése mellett történt. A pihenőhely mellett millenniumi emlékmű látható. | Háttérben a kisház a tóval |
| 9. Vaskapu Brilli Gyula Menedékház | 47.786917, 18.771806 | A menedékház teraszáról tiszta időben lenyűgöző panoráma tárul a kirándulók szeme elé: Esztergom a város képét uraló bazilikával, a Duna a rajta átívelő Mária Valéria híddal, déli irányban a Kétágú-hegy és a Strázsa-hegy. | Háttérben a menedékház |
| 10. Dobogókő, Rezső Kilátó | 47.723232, 18.891163 | A Rezső-kilátó Tirts Rezső emlékét őrzi, aki erdőtanácsos és szakíró, a hazai turistamozgalom tevékeny tagja volt. A Selmecbányai Erdészeti Akadémia elvégzése után erdészeti szolgálatba lépett. Ő készítette az első turistajelzést Dobogókőre. | Háttérben kilátás a kilátópont korlátjával |
| 11. Rám-szakadék | 47.742082, 18.894808 | A Rám-szakadék lenyűgöző szépsége miatt méltán tartozik az ország legismertebb kirándulóhelyei közé, azonban természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. Míg nehézsége miatt korábban a bakancsos turisták kedvelt túrahelye volt, mára inkább családi és iskolai kirándulóhellyé vált. Dömösről, a Szőke-forrás-völgyben futó zöld sáv jelzésen elindulva mintegy másfél kilométeres séta után érhető el a Rám-szakadék alsó bejárata, ahol egy erdei pihenőhely található. | Háttérben a szakadék létrája |
| 12. Vadálló-kövek | 47.738566, 18.913492 | A Prédikálószék és a Szőke-forrás-völgy közötti hegyoldalban találhatjuk a Vadálló-kövek különleges alakú szikláit: a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, Függőkövet, a Felkiáltó jelet és Árpád trónját. A Vadálló-kövek, amely vulkáni törmelékes kőzetből, azaz agglomerátumból áll, jól példázza a Visegrádi-hegység földtani felépítésének sajátosságait. A kövekre ne másszunk fel, mert balesetveszélyes! | Háttérben a Vadálló-kövek |
| 13. Kaán-forrás | 47.7567934767, 18.9853336898 | A Visegrádi-hegység legkedveltebb forrása, amely Kaán Károly erdőmérnökről, a magyarországi természetvédelem század eleji úttörőjéről kapta nevét. Első foglalását 1938-ban készítette a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat. Második, ma is látható foglalatát 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök vezetésével készítették. | Háttérben a forrás kifolyása |
| 14. Bertényi Miklós Füvészkert- Bertényi kő | 47.7701467486, 18.9829026850 | A bejárattól 100 méterre található emlékkő. A kertben a környező hegyek növényzetétől teljesen eltérő kép és sajátságos mikroklíma fogadja a látogatót. Az 1960-as évek második felében az itt lévő gyertyán, akác és kocsánytalan tölgyállományok helyére Eőry Gyula erdőmérnök hallgató diplomamunkája alapján luc, duglasz, erdei és vörösfenyő állományokat telepítettek. A munkákat először Mundi István, később Koncz Antal kerületvezető erdészek irányításával végezték el. A területet a vadkárok megelőzése érdekében később bekerítették. | Háttérben az emlékkő |
| 15. Vízverési rét: Madas László emlékkő | 47.7575021988, 19.0087149842 | Dr. Madas László nevéhez fűződik az Erdőanyai szálaló völgyben 1954 óta folyó örökerdő-gazdálkodás, amely megteremtette mind a Parkerdőnél, mind országos viszonylatban kiterjesztett gazdálkodás alapjait. Elismerései: vasdiplomás, Európa-díjas okl., Bedő Albert-díjas erdőmérnök, a Műszaki tudomány doktora, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság volt igazgatója, az Országos Erdészeti Egyesület Tiszteletbeli Tagja, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének birtokosa, Visegrád díszpolgára. Emlékkövére, amelyik helyben termett, az általa hőn szeretett Erdőanya rétjén véste a művész a neve alá Áprily Lajos versének utolsó sorát. | Háttérben az emlékkő |
| 16. Madas László Erdészeti Erdei Iskola- Erdei Művelődés Háza | 47.7986921673, 18.9931683809 | A visegrádi Mogyoró-hegyen 1988-ban alapított, később alapítója nevét felvevő Madas László Erdészeti Erdei Iskola hazánk és Közép-Európa legelső erdei iskolája. Alapítása óta teljes kapacitással működik, évente 8000 látogatót fogad. Napjainkban már az egykori erdei iskolások gyermekei járnak táborozni. | Háttérben az épület |
| 17. Erdészek Barátság Parkja | 47.800602, 18.9936876 | Az Erdészek Barátság Parkját 1985-ben hoztak létre, az Erdők Nemzetközi Évében. Minden akkori erdőgazdaság és erdészeti iskola képviseltette magát egy-egy alkotással. Nemcsak kopjafák láthatóak (hagyományos és akkori modern is), a gemenci gazdaság például egy emlékkövet is állított, plakettel a közepén | Háttérben az emlékkő a plakettel |
| 18. Visegrádi Fellegvár panorámája | 47.7940053405, 18.9801318516 | A Fellegvár erkélyéről a Dunakanyar gyönyörű panorámája tekinthető meg. A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. | Fellegvár erkélyéről készítsünk fotót a panorámával a háttérben |
| 19. Mátyás-forrás | 47.7982431859, 18.9853858567 | Nevét Hunyadi Mátyás magyar királyról kapta. 1873-ban foglalták. A Visegrádi-hegységben található, Visegrád felett, a Sibrik dombhoz közel. A forrás bővizű, saját felelőségre vize fogyasztható. | Háttérben a forrás kifolyása |
| 20. Függőhíd | 47.8020178340, 18.9937227598 | A bányaudvar két tisztása közötti mélyedésben felvezető ösvény felett ível át. A Híd szerkezete fűrészelt tölgygerendákból áll, két A alakú lába fölött íves járófelülettel. | A híd közepén készüljön a szelfi |
| 21. Zsitvay-kilátó | 47.7955835077, 18.9922215564 | A kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére, majd 2005-ben műemlékké is nyilvánították. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a múlt század egyik közismert személyisége, egyebek mellett igazságügyi miniszter, a Nemzetgyűlés és a Magyar Turista Szövetség elnöke volt. | Háttérben a kilátó |
| 22. Ördögmalom vízesés | 47.7736660514, 18.9847511253 | A Visegrád-Pilisszentlászló erdészeti út mellett található, az Apátkúti-halastó után, közvetlenül az út jobb oldalán. Az út autóval is járható Visegrádtól a Telgárthy-rétig (Bertényi Miklós Füvészkert). Az Apát-kúti-völgyben futó patak az andezittufa-lépcső zúgóján keskeny kővályút koptatott. A sziklapad alatt az örvénylő víz mély medencét mosott ki magának. | Háttérben a vízesés |
| 23. Holdvilágárok „Meteor létra” | 47.67496, 18.973941 | A Pilis egyik legszebb, legvadregényesebb, szűk, kanyonszerű szurdoka a kultikus helyként is ismert, misztikus Holdvilág-árok. A szurdok végén található a Remete-barlang. A barlang fölött csapadékosabb időjárás esetén csodálatos, majdnem 10 méteres magasságból alázúduló vízesés látványában gyönyörködhetünk, amellyel csak az a kép vetekedhet, amit ugyanez a jelenség a legzordabb téli napok idején megfagyott állapotában nyújt. A vízesés mellett létra található. | Háttérben a létra |
| 24. Kő-hegy, Petőfi pihenő | 47.673465, 19.016926 | Az Alföld nagy költője a legendák szerint innen, a Kő-hegy oldalából csodálta meg a magaslati panorámát. Látogatásának emlékét máig kőoszlop őrzi. Petőfi Sándor elé persze még más látvány tárulhatott, mint amit mi vehetünk szemügyre manapság. | Háttérben a kőoszlop |
| 25. Kárpát-forrás | 47.707661, 18.972149 | Közkedvelt letelepedő hely Pilisszentlászló határában, az országos kék jelzés mentén. A Bükkös-patak hűsítő közelsége még a legmelegebb nyári napokon is enyhülést nyújt, ivóvízül pedig a kiépített Kárpát-forrás vize szolgál, ami saját felelőségre fogyasztható is. | Háttérben a forrás kifolyása |
| 26. Dömörkapui vízesés | 47.696003, 18.997435 | A Visegrádi-hegység kedvelt turista látványosságai közé tartozik egy olyan vízesés, ahol a víz morajlása messzire hallatszik. A Szentendrétől észak-nyugatra található Dömörkapu meseszép természeti értékével | Háttérben a vízesés |
| 27. Vörös-kő | 47.731473, 19.058238 | Az 521 méter magas Vörös-kő a Pilis keleti oldalán magasodik a Duna fölé. Tetején emlékmű áll, melyet 1946-ban emeltek. Az emlékmű talpazatától szép kilátás nyílik a Dunakanyarra. | Háttérben az emlékmű |
| 28. Kémény-szikla | 47.705286, 18.838207 | A Kémény-szikla egy természetes sziklaképződmény Kesztölc-Klastrompuszta fölött, a „Z háromszög” turistaúton közelíthető meg. Nagyon szép kilátás nyílik innen Piliscsévre, Kesztölcre, a Budai-hegységre és a Gerecsére. | Háttérben a Kémény-szikla |
| 29. Pilisszentkereszti Dera-szurdok | 47.685180, 18.914525 | Pilisszentkereszttől délre húzódó szurdokvölgy, az országos kék túra útvonala. A meredek szurdokvölgyet a patak alakította ki, amely ma búvópatak jelleggel hol eltűnik, hol újra feltör. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók. A kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös klímával rendelkezik. | Keressétek meg a fahídnál található kopjafát és készítsetek ott egy szelfit |
| 30. Zsivány-sziklák | 47.710116, 18.889822 | Pilisszentkereszt és Dobogókő között az országos kék túra útvonalán található. A hatalmas bükkfák takarásában az andezit tufa sziklaképződmény lenyűgöző látványt nyújt. | Háttérben a sziklaképződmény |
| 31. Boldog Özséb-kilátó | 47.688780, 18.872870 | A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján álló, több mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó egy itt álló geodéziai (földmérési célokat szolgáló) torony átépítésével jött létre. Az eredeti építmény körül fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan nyílik meg a Pilis-tető körpanorámája. | Háttérben a kilátó |
| 32. Guckler Károly Tanösvény | 47.547028, 19.005472 | A tanösvényt a budapesti Hármashatár-hegy egykori újraerdősítését vezető Guckler Károly főerdőmesterről kapta nevét. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét bemutató interaktív táblák mellett két kiépített kilátópont is természetjárásra csábít. A kilátóteraszok Óbuda és a főváros északi régiója irányába kínálnak szép panorámát. | Az út első kilátóteraszán készített fotó, háttérben Óbudával |
| 33. Kaán Károly-kilátó | 47.533700, 18.955169 | A Kaán Károly-kilátó 1988-89-ben épült erdészeti kivitelezésben, a Budai-hegységben található Nagy-Hárs-hegy 454 méteres tetejére. Kő alapzatán helyezkedik el a négy fő tartóoszlop, amelyek vörösfenyőből készültek, a többi faszerkezetét tölgyfából faragták, de nem a hegytetőn, hanem Budakeszi határában, ahonnan helikopteren szállították őket a helyszínre. | Háttérben a kilátó |
| 34. Árpád-kilátó | 47.535205, 18.999800 | Budapest egyik legcsodálatosabb panorámáját nyújtja a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. | Háttérben az Árpád kilátó bejárata |
| 35. Guckler Károly-kilátópont | 47.555551, 18.998862 | A Hármashatár-hegyen épült kilátópont érdekességét a Duna viszonylagos közelsége és a nagy szintkülönbség adja. A kilátópont egy korábbi katonai objektum újrahasznosításával létesült, így – hasonlóan a Boldog Özséb-kilátóhoz – az erdőgazdaság itt is egy tájsebet szüntetett meg. A kilátópontból az összes, Dunán átívelő híd látható, sőt tiszta időben feltűnik a Mátra és egészen a Tátra vonulatáig is el lehet látni. | Háttérben a kilátó |
| 36. Makovecz Imre-kilátó | 47.529925, 18.966210 | A Budapest II. kerületében található, 362 méter magas Kis-Hárs-hegyről szép körpanoráma nyílik az észak-budai térségre, de látszik a belváros a Dunával, a Budai Vár és a Citadella is. A kilátó építménye gyakorlatilag egy önmagába visszaforduló lépcsősor, az igen ötletes építészeti megoldással lehetővé vált, hogy nagyobb látogatói igénybevétel esetén elkülönülhessenek a felfelé és a lefelé igyekvő természetjárók. | Háttérben a kilátó |
| 37. Csergezán Pál-kilátó | 47.551822, 18.865114 | A Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon várja a látogatókat. A Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán emelkedő, vörösfenyőből készült kilátó legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett, ahová pontosan 100 lépcsőfokon lehet feljutni. | Háttérben a kilátó |
| 38. Biatorbágyi Nyakas-kő | 47.450100, 18.829778 | Geológiai érték kimagasló tájképi értékkel. A kiédesedő Pannon-tenger által formált sziklaalakzatok nemcsak a kistáj, hanem a tágabb régió leglátványosabb természeti szépségei közé tartoznak. Kiemelkedő a kilátás- és rálátásponti jelentősége, szép panoráma nyílik innen a Biai-tóra és Etyek felé.
| Háttérben a kő |
| 39. Perbáli Meszes-hegy | 47.591383, 18.813806 | Egy 354 méter magas csúcs a Budai-hegység nyugati peremén. Kopasz hegytető, teljes körpanorámával. Szekérút vezet a tetejére, ahol egy keresztet állítottak. Nyugat felé a Zsámbéki-medence településeit és a környező ember által művelt területeket láthatjuk, míg keleten a vadregényes Budai-hegység kiugró csúcsaiban és lefutó völgyeiben gyönyörködhetünk.
| Háttérben a kereszt |
| 40. Budakeszi Arborétum | 47.526947, 18.875478 | Az 1959-ben alapított Budakeszi Erdészeti Arborétum közel 30 hektáron terül el. A Galambos Gáspár (1900-1980) erdőmérnök által alapított arborétum meghatározó fajai a nem őshonos tűlevelűek, illetve a Budai hegyekben is őshonos alap fafajok, mint a hárs, kőris és tölgyek. Ezeket a fafajokat egészítik ki a leggyakoribb cserjék, mint például a madárbirs-, a borbolya-, a galagonya-, a som- , az orgona-, a fagyal-, a gyöngyvessző- és a tűztövis-félék. | Keresd meg Silvanus szobrát (ember alak oldalán kutyával) és készíts vele szelfit |
| 41. Mária szobor, Perbál | 47.595289, 18.812039 | Ezt a hálaszobrot a szájhagyomány szerint perbáli kéménymester állíttatta szerencsés megmenekülése után.
A Nagykovácsiból Perbálra haza igyekvő mesterre a kora esti szürkületben egy vaddisznó tört váratlanul. A rémült ember a közelében álló fára kapaszkodva lelt menedéket. Már javában ráesteledett, amikor folytathatta útját és épségben hazaért. | Háttérben a szobor |
| 42. Margita-csúcs | 47.6444255811, 19.3306040742 | Geodéziai torony, amely helyett egy hamarosan itt megépülő új kilátó várja az ide látogatókat a Gödöllői-dombság legmagasabb pontján. | Háttérben a geodéziai torony |
| 43. Papp Miska-kút | 47.6118775987, 19.3985199113 | A közelmúltban felújított, foglalt erdei forrás és pihenőhely várja az ide látogatókat a Gödöllői-dombságban. A forrás vize saját felelőségre fogyasztható. | Háttérben a forrás kifolyása |
| 44. Rózsakúti-forrás | 47.7652915529, 19.4139199400 | Foglalt erdei forrás a Cserhát déli lábainál, erdei pihenőhellyel, a közelében egy tóval, valamint rétekkel, melyen idős fák állnak. | Háttérben a forrás kifolyása |
| 45. Csúzi-rét | 47.7257070949, 19.4282285493 | Erdei tisztás a Cserhát déli lábainál, a tisztáson egy fedett erdei pihenő, illetve egy többszáz éves magányos öreg tölgyfa várja az ide látogatókat. | Háttérben az öreg tölgy |
| 46. Nagy tölgy | 47.606348, 19.415253 | Az impozáns fa több száz évével már sok mindent megélt. Törzsének kerülete meghaladja a 6 métert. Sajnos az elmúlt évek nagy viharaiban több nagy ága is letört. | Háttérben az öreg tölgy |
| 47. Isaszeg, Honvédsírok | 47.514597, 19.404077 | Az 1949. április 6-i Isaszegi csatában elhunyt honvéd hősök és osztrák katonák jelöletlen sírhelyei mellett emlékezhetünk meg a győztes ütközetünkről. Az emlékhelyen Makovecz Imre által tervezett fa szobor is áll, amelyet emlékező angyalként ismernek a helyiek. | Háttérben a szobor |
| 48. Gödöllői Arborétum, Körönd | 47.569238, 19.377037 | Az Erdészeti Arborétum egyik jellegzetes helyszíne az örökzöldekből kialakított körönd. A szépen karbantartott terület kiváló helyszínt biztosít a kikapcsolódáshoz. | Háttérben a körönd |
| 49. Juharfai kisház | 47.584134, 19.434392 | Sisi királyné egyik kedvelt helyszínén kialakított tűzrakó hely és megannyi pad asztal garnitúra kiváló célpont hétvégi kisebb túrázáshoz, szalonna sütögetéshez. Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné emlékét egy kő jelzi. | Háttérben a juharfai ház |
| 50. Érd, Beliczay-sziget tanösvény és tornapálya | 47.3575109232, 18.9441576229 | Kellemes parkterület a Duna árterében, jellegzetes nyárfákkal. A terület a Duna mellékágának lefűződésével létrejött területen idős tölgyfaliget található, közepén esőbeállóval. | Háttérben az esőbeálló |
